ifj. Zászkaliczky Pál: 
Dóka Zoltán (1999.)

1929. január 1-én született Győrött. Édesapja, Dóka József rendőr, majd gyári munkás, édesanyja, Szolnoki Ilona háztartásbeli, később napszámos. Négy testvére volt.

Szülővárosában a Révai Gimnáziumban érettségizett 1947-ben. Még ebben az évben felvették a soproni Teológiára. Az intézmény Budapestre kerülésével ő is a fővárosba jött. Tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be. 1952-ben Vető Lajos szentelte lelkésszé.

1952-től Komáromban, 1953-tól Tapolcán, 1954-től Budavárban, 1955-től Deák téren, 1958-ban pedig egy rövid időre Pécsett volt segédlelkész. 1958 karácsonyától Hévízgyörkön lelkész. Itt szolgált 1996-os nyugdíjba meneteléig, azóta Bagon él.

1954-ben kötött házasságot Lakos Magdolna lelkésznővel. Két gyermekük és három unokájuk van.

1958-ban a pécsi gyülekezet szerette volna, ha ő lesz Káldy Zoltán utóda, de ezt az ÁEH megakadályozta. 1962?63-ban a "fóti ügyben? a gyülekezet szándékát és lelkészválasztó jogát védve szembehelyezkedett Káldyval. Az 1960-as években az ő neve is szóba került, mint a Teológia újszövetségi tanszékének tanára, de az ÁEH ezt is megakadályozta. 1977-ben jelent meg Márk evangéliumáról írt kommentárja, amit a cenzúra az ő tudta nélkül jelentősen meghamisított.

1984-ben, az LVSZ budapesti nagygyűlése előtt Németországból nyílt levelet írt a Világszövetség vezetőségének, amelyben felhívta a figyelmet a Magyarországi Evangélikus Egyházban uralkodó teológiai terrorra, személyi kultuszra és diktatórikus irányításra. A nagygyűlés a levelet nem tárgyalta. Tettéért az egyházi bíróság felfüggesztette állásából, majd ezen döntését visszavonta.

Egyik kezdeményezője és szerzője volt az 1986-ban megjelent Testvéri Szó és az 1989-es Kiáltó Szó reformiratoknak. Alapító tagja az Ordass Lajos Baráti Körnek. Ez utóbbi adta ki 1996-ban Márk?kommentárjának eredeti változatát.

1990-ben a Zürichi Egyetem Teológiai Fakultása díszdoktorátussal tüntette ki.

Dóka Zoltán 2000. október 17-én hunyt el.

Fő műve:

Márk evangéliuma MEE Sajtóosztály, Bp., 1977.; második ? "eredeti? ? kiadás: OLBK, Bp., 1996.

Különböző folyóiratokban számos cikke, tanulmánya jelent meg. Az Evangélikus Énekeskönyv több énekének szöveg- és dallamszerzője. Társszerzője volt a Hitünk, életünk (MEE Sajtóosztály, Bp., 1972.) c. szórvány?hittankönyvnek.

Megjelent: Mirák Katalin (szerk.): Nem voltam egyedül II. kötet, MEVISZ 1999. (94-148.o.)

Vissza