Amíg júliusban két hetet Erdélyben és Magyarországon töltöttem, "Ordass-vita" folyt Norvégiában, vagy másképp kifejezve: az "Ordass-kérdés" ismét napirendre került.
Előzménye volt a dolognak, hogy a Keleti Misszió (Norwegian Mission to the East) korábbi főtitkára, Lasse Traedal, hosszú cikket (un. krónikát) írt a legnagyobb norvég napilapban, az Aftenpostenben, "Árnyékot vet a múlt az egyházközi munkára" címmel. A cikk Ordass Lajos arcképét is közölte. Traedal a tavaly lefolytatott "rehabilitációs eljárásból" indul ki. Közli az ítélet legfontosabb részeit, részletesen ismerteti Ordass Lajos kálváriáját, rámutat arra, mennyire megkésve jutott el a Magyarországi Evangélikus Egyház ahhoz, hogy elismerje Ordass Lajos második félreállításával kapcsolatos hibáit és mulasztásait. Végül azt is kimutatja, mennyire meghunyászkodóan viselkedett a Lutheránus Világszövetség a Kelet-Európában uralmon levő kommunista hatalmakkal szemben, mikor nemcsak "elfelejtette" Ordasst, de még "utódját" elnökévé is választotta 1984-ben. A cikkíró szerint a Norvég Evangélikus Egyháznak lépéseket kellene tennie az irányban, hogy az LVSZ nyilvánosan beismerje ezzel kapcsolatos mulasztásait és hibáit.
Ennek a cikknek a nyomán több norvég napilap kérdést intézett a Norvég Egyház külügyi hivatalának főtitkárához, Stig Utnemhez. A Bergenben megjelenő Dagen c. napilap kérdésére Utnem örömét fejezi ki a felett, hogy a magyarországi evangélikus egyház most rehabilitálta Ordass Lajost. De nem akarja kritikával illetni azokat, akik 12 éve elnökké választották Káldy Zoltánt vagy felszólítani az LVSZ-t, hogy sajnálkozását fejezze ki a történtek miatt. Ellenben "közelebbi információkat kér a magyar evangélikus egyháztól, mivel ez az ügy elsősorban belső magyar ügy".
Nyílt levél
Június végén újabb cikk jelent meg az Aftenpostenban, a lap egyházi tudósítójától. Részletesen ismertet egy "nyílt levelet", amelyet a Keleti Misszió elnöksége intézett a Norvég Evangélikus Egyház püspöki konferenciájához. Ebben felszólítják a püspököket, hassanak oda, hogy az LVSZ végre "nyilvánosan számoljon fel saját meghunyászkodásával az Ordass-kérdésben". Az újságíró megkérdezte a bergeni püspök Olav Hagesaeter véleményét a dologról, de a püspök - "jellemzően arra, mennyire kényes kérdésről van szó", - csak annyit mondott, hogy ezzel kapcsolatban kollegáival akar először beszélni és különösen is súlyt helyezne az egyház külügyi hivatala és Aarflot oslói püspök véleményére.
Ezzel indult el a lavina. Július 9-én a Vart Land c. oslói napilap ismertette a "nyílt levelet" szembetűnő felírással és Ordass Lajos képével: "Bocsánatot kell kérniök, hogy cserbenhagyták Ordasst" - az LVSZ-re célozva. Aarflot püspök távollétében Halvor Bergan kristiansandi püspök véleményét kéri ki a lap. Szerinte a püspöki konferencia legközelebbi ülésén a kérdés bizonyára előkerül. "Ez a dolog vita tárgya volt, itt Norvégiában éppúgy mint az LVSZ-ben. De az eredményt nem akarom előlegezni", mondta a püspök.
Másnap, július 10-én újabb cikk jelent meg a Vart Landban, Gunnar Stalsett képével: "Stalsett Ordass ellenfelét támogatta". A lap beszámol arról, hogy az ,LVSZ budapesti világgyűlésén 1984-ben Stalsett későbbi főtitkár "intenzív agitációt fejtett ki, hogy Káldy Zoltánt válasszák elnökké". Odd Bondevik moldei püspök, a Norvég Missziótársaság akkori főtitkára, aki a norvég delegáció tagjaként jelen volt Budapesten 1984-ben, megerősíti ezt az információt: "Enyhén szólva csalódottan tapasztaltam ezt a működését. A magam részéről Káldy ellen szavaztam, több okból. Szerintem nem helyes gyakorlat az, hogy a vendéglátó ország egy képviselője automatikusan világszövetségi elnök lesz. Másodszor már akkor elég sokat tudtam Ordass Lajosról és tisztában voltam Ordass magatartásával valamint Káldy szerepével abban, ahogyan a hatóságok Ordasst kezelték. De maga a világgyűlés alatt Káldyról kapott benyomásom is elég lett volna ahhoz, hogy nem rá szavaztam." Bondevik püspök támogatja a javaslatot, hogy a norvég püspöki konferencia az Ordass-kérdésben intézzen felszólítást az LVSZ-hez. "Nem az a kívánságom, hogy bűnbakokat keressünk, hanem hogy tanulságot vonhassunk le a jövőre nézve."
A lap megkérdezte Per Lonning volt bergeni püspök véleményét is. Szerinte egy semleges bizottságnak kellene megvizsgálnia az Ordass-ügyet. Ebben az esetben több személyre is kedvezőtlen fény esne. Egy ilyen vizsgálat lesújtó véleményt mondana az LVSZ akkori stábjáról, élén Mau akkori főtitkárral. Az LVSZ korábbi elnöke, Juva finn érsek is kemény ítélet alá esne. Az északi egyházak képviselőinek egy közös megbeszélésén a világgyűlés alatt Juva hosszú propagandabeszédet tartott Káldy megválasztása mellett. Lonning ugyanakkor határozottan védelmébe veszi Aarflot püspököt, aki kifejezetten Káldy jelölése ellen volt.
Gunnar Stalsett szerepe
Másnapra, július 11-ére a Vart Landnak sikerült telefonon elérnie Stalsett volt LVSZ-főtitkárt. A cikk felirata: "Stalsett nem akarja kommentálni Káldy megválasztását". Stalsett a világgyűlés alatt Káldy érdekében agitált, de nem akarja megmondani, miért. "Nem kívánom ezt kommentálni, - hangzik Stalsett rövid válasza." Az újságíró tovább faggatja: "Annak fényében, hogy a magyar evangélikus egyház most rehabilitálta Ordass Lajost, s ezzel közvetve elismeri, hogy Káldy jogtalanul bitorolta a püspöki hivatalt, - nem lenne szükséges elismerni, hogy Káldyt nem lett volna szabad megválasztani?" - "Ehhez nincs kommentárom, - válaszolja Stalsett, aki arra sem akar válaszolni, hogy az LVSZ-nek sajnálkozását kellene-e kifejeznie Ordass Lajossal szembeni magatartásáért." A cikk ismét hosszan összefoglalja Ordass Lajos életútját és jelentőségét a nemzetközi egyházi életben.
Ugyanaznapra, július 11-re az Aftenpostennak is sikerült elérnie Stalsettet telefonon. "Stalsett vitatott püspök mellett agitált" - a hosszú cikk címe. Ebben összefoglalja a már nyilvánosságra hozott részleteket. "Nincs kommentár részemről. Most szabadságon vagyok, - mondja Stalsett az Aftenpostennek." Bondevik püspököt az Aftenposten is meginterjúvolja. "Nem lehet megérteni és szörnyű dolog, hogy az LVSZ ezt a kompromittált egyházvezetőt elnökévé választotta. Hiszen mindenki tudta, milyen álláspontot képviselt." Lenning püspök ebben az interjúban is megerősíti, hogy Aarflot Káldy megválasztása ellen emelt szót.
Másnap, július 12-én Ishmael Noko LVSZ-főtitkárral közöl interjút a Vart Land. Noko elutasítja azt az állítást, hogy az LVSZ-nek sajnálkoznivalója lenne az Ordass-ügyben. "Miért kérné valaki, hogy az LVSZ fejezze ki sajnálkozását? A mi álláspontunk Ordass Lajosra vonatkozólag mindig is kristálytiszta volt. Nem tudom megérteni azokat, akik azt állítják, hogy haboztunk őt támogatni, mikor eltávolították a püspöki tisztből." Rámutat, hogy az LVSZ határozottan támogatta Ordasst és továbbra is első alelnökének tekintette őt abban az időszakban, amelyre megválasztották.
A cikk utolsó részének felirata: "Stalsettnek Káldyra volt szüksége". Káldy ellenjelöltje ugyanis a dán Bodil Solling volt, s ha ő lett volna elnök, akkor Stalsettet nem választhatták volna utána főtitkárrá, mert mindkét tisztséget nem tölthették volna be ugyanabból a földrajzi egységből, a skandináv egyházakból való személlyel. A cikk ezzel a mondattal fejeződik be.: "Korábban ezen a héten Stalsett nem volt hajlandó kommentálni szerepét a választásokkal kapcsolatban."
Önvizsgálat tanulságot ad
Július 12-én foglalkozik a kérdéssel a Vart Land az "aktuális kommentár" rovatban, amely minden nap egy aktuális kérdést elemez és állásfoglalást tartalmaz. Ennek a rovatnak a cikkei aláírás nélkül jelennek meg, a szerkesztőség egyöntetű állásfoglalását tartalmazzák. A cikk ezt a következtetést vonja le:
"Mikor ez a kérdés most 22 év után újból előkerül, örülünk Bondevik püspök világos álláspontjának: alapos kivizsgálásra van szükség, nem azért, hogy bűnbakokat találjunk, hanem hogy új tanulságot nyerhessünk. A Lutheránus Világszövetségnek bizonyára nehéz volt egyensúlyt tartania az erős kommunista nyomás alatt álló keleti egyházakkal kapcsolatban. Az utólagos okoskodásnak vannak gyenge oldalai, de egy önvizsgálat világszerte tanulságot tartalmazhatna az evangélikus egyházak számára, hiszen most is vannak olyanok, amelyek önkényuralmakkal állnak szemben."
Július 15-én kezdődik a hagyományos norvég "nyári közös szünet", s a vita hangjai elcsitulnak. A norvég püspöki konferencia pedig évenkint csak kétszer ülésezik, legközelebbi ülésük októberben lesz. A norvég társadalomnak erőssége a független, tájékozott sajtó, s ezt az egyházak is pozitívan értékelik. Noko főtitkár kijelentése aligha lesz az utolsó szó a norvég "Ordass-vitában".
Megjelent a Keresztyén Igazság 31. számában (1996. ősz)