11. szám - 1991. ősz: 

Folyóiratunk 11. száma Luther Márton meditációjával kezdődik. Az "Ökumenikus horizont" c. rovatunkban Dóka Zoltán három aktuális eseményt mérlegel - lutheránus szemmel. Szól a szovjet hadsereg kivonulását követő ökumenikus istentiszteletről, a református világtalálkozóról és a pápalátogatásról. Az események teológiai értékelése lutheránus szempontból negatív képet mutat: a teológiai és a politikai szempontok összekeverése az egyház szekularizálódásához és az állam klerikalizálódásához vezet. A tanulmányok között Walter Mostert svájci professzor Luther Róma-ellenes polémiáját elemzi teológiai szempontból. Mostert rámutat, hogy Luther Róma-ellenessége nem pszichológiai averzió, hanem teológiájának alapeleme. Luthernek a kegyelemről, a törvényről és az evangéliumról, valamint az úrvacsoráról szóló nézeteinek hátterén bizonyítja Mostert, hogy Luther a pápaságot is a szubjektív rajongás megnyilvánulásaként látja, ami éles ellentétben állt teocentrikus "objektív" teológiájával. Eduard Schweizernek a lelkészi hivatásról szóló tanulmányának második részét közöljük. A neves újszövetségi teológus Pál, Lukács és János nézeteit hasonlítja össze. Közlünk két könyvrecenziót is. Vajta Vilmos Svédországban élő magyar teológus első Magyarországon megjelent könyve Isten igazságáról, a hitből fakadó életről és Krisztus követéséről szól a Biblia tanítása alapján, teológiai meditáció formájában. A recenziót ifj. Fabiny Tibor írta. Id. Magassy Sándor Botta Istvánnak Dévai Bíró Mátyásnak, a "magyar Lutherről" szóló monográfiáját mutatja be, amelyben a szerző bizonyította, hogy egyes feltételezésekkel szemben Dévai mégsem követte a helvét irányt élete utolsó szakaszában.

Vissza  Letöltés